menni, menni menni

Már egy ideje nagyon szeretnék elköltözni.
És most végre megtesszük.
Hirtelen jött az egész, a Zsolti meglátott egy hirdetést, vagyis csak egy képet a hirdetésből. Egy elvadult kertet. És a kert látványa megragadta, nem mintha olyan szép lenne, nem egy vadregényes, romantikus kert.
Hanem egy elhanyagolt hátsó kert, amit sok munkával széppé lehet varázsolni.
Szóval ott volt a fotó a kertről, és ezért elolvasta a hirdetést.
Ami elég jó áron kínált egy stúdió lakást, közvetlen kijárattal a kertre.
És még egy nagy előnye van az áron kívül, hogy igaz stúdió, de a konyha mégis külön van.
Vagyis lehet eszméletlenül pirítani a hagymát, úgy hogy ne legyen mindenünk hagymaszagú.
Bementem az ügynökségbe és egyeztettem időpontot, hogy megnézzük.
Persze ZSolti nem tudott velem jönni, egyedül mentem. És egyedül estem szerelembe.
Tágas és világos. Fa padlóval, nagy eltolható ajtóval a kert felé.
Az első érzésem az volt, amikor beléptünk, hogy ez jó lesz, hogy itt boldogok leszünk. És, hogy én ezt már láttam. És tudtam is, hogy hol. Abban a képben, ott a fejemben, amin a kisbabámmal táncolok. Pont a nagy eltolható ajtó előtt, és lágyan esik az arcunkra a fény, és csukva a kis szeme, de mosolyog, ahogy ringatózunk együtt.

És én tudtam, hogy le kell foglalózni. Így is tettem :)
Azaz ma kivettem egy lakást, a Zsolti nélkül. Akitől azt kértem, hogy bízzon bennem és jó lesz.

Már rég kinőttük ezt a szobát, ahol most lakunk, és már a kapcsolatunk is réges-rég túl van azon, hogy másokkal éljünk együtt.
És ami igazán bosszantott az elmúlt időszakban, hogy Mr "Tapintatos" Péter lakótársunk soha senkire nincs tekintettel. Minden megnyilvánulása irritál.
Vagyis nagyon megérett rá az idő, hogy menjünk.
És mi megyünk is, jövő hét szerdán.

Szegény Nipánk kicsit megborult, szerinte 4 hét felmondási idő szükséges. És én tényleg sajnálom, hogy csak így lefarolunk, de nem fogunk májusra semmit sem fizetni.
Most adtam fel egy apró hirdetést, hogy szoba kiadó. Remélem hamar kiadja.
És amit melegen és erősen javasolni fogok neki, hogy kérjen több pénzt a Petitől.
Mert ő nevetségesen keveset fizet. És ez nem a rossz indulat részemről, hanem a realitás a szoba árakkal kapcsolatban. Meg én szeretem a Nipát, hát miért ne legyen neki jó? :)

Boldog vagyok, hogy végre elérkeztünk erre a pontra!
Saját lakás!
Jaj de jó!!!!