Magamról

Saját fotó
I'm Anita from Hungary, I live in London and I try to enjoy every single minutes of my life. I love traveling,cooking and baking and one of the most important thing is the heaalth in my life. I have a small business, I make healthy sweets, my cakes are gluten and lactose free and I make them with love and passion as I do everything in my life. The life is gooooood!!!

2012. április 27., péntek

betelt a pohár

Egyszer már megpendítettem, hogy nem egyszerű a viszonyom a főnökömmel.
Ez sajnos azóta sem változott.
Egyáltalán nem.
Sőt. Egyre több energiámat és idegsejtemet őrli fel ez az egész.
Igyekszem 100% felett nyújtani, de már minden lelkesedésem elszállt.
Két hónapja manager vagyok. Vagyis egyedül irányítom a boltot a műszakjaimban.
Két hónapja ígérik a jogos fizetés emelést. Ehhez képest továbbra is a legalacsonyabb bérbesorolásban vagyok, vagyis szakács koromban többet kerestem.... és feltételezem, hogy én keresem ennél a rohadt cégnél a legkevesebb pénzt.
Ha írni kell egy nyavalyás e-mailt arra az én főnököm nem képes, én írom meg. Ha telefonálni kell, arra sem képes, én telefonálok. Gyakorlatilag a feladatok többségét rám hagyja, mert ő még angolul sem tud beszélni.
Magyar.
Egy magyar tök. Csak ügyesen a kis indáival körbekerített bizonyos embereket és felkapaszkodott.
Szépen nem tud szólni. Talán mert gyerekszobája sem volt.
Tegnap a szabadnapomon felhív, hogy az alábbi kérdést tegye fel:
Anita, akkor most mi van a manageri pozícióddal?
Meglepett, mert ezt a kérdést én akartam feltenni...
Mondom neki, nem értem, hogy mit szeretnél kérdezni, hogyhogy mi van?
Hát hogy akkor számíthatok rád?
Mondom neki, hogy igen, de csak ha megemelik a fizetésem, minimálbérért nem.
Erre úgy bepöccent, mintha koronát és jogart kértem volna, meg trónt és aranyhintót.
Én csak azt kértem ami jogosan jár, azt kértem, hogy velem ne játszanak.
Mert minimálbérért inkább elmegyek mosogatni, befordulok a mosogató felé, álmodozom és dudorászom a munkaidőm alatt, nem stresszelem magam halálra, nem kell minden pillanatban 100%-on lennem. Csak megcsinálom a dolgom és hazamegyek. Mert azért a pénzért többet én sem tudok adni magamból.
Szóval ELÉG!!!
Elegem lett!
Tegnap már el is kezdtem gondolkodni, hogy milyen egyéni vállalkozást indítsak. Olyan munkát akarok, ahol magamnak dolgozom. És ha sokat dolgozom, azt magamért teszem, ha lusta vagyok azt majd én bánom.
Már jött is egy nagyon klassz ötlet, csak az a baj, hogy ez idény munka. Csak nyáron tud jól működni, de legalább felcsillant a remény, hogy nyáron már magamnak verem a vasat, a magam malmára hajtom a vizet...
Aztán a télen még mindig lehet keresni olyan munkát, ami arányban van a fizetéssel.
Mert ami most van, azt nagyon nem akarom csinálni!
Betelt a pohár!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése